Gondoltuk,mielőtt beüt a rossz idő,még egy könnyű klettersteig túrát csinálni kéne a Rax-on,az Alpinvereinssteig kicsit véletlenszerűen lett kiválasztva a helyszínen,hiszen a Gr.Höllental ezen kívül még legalább három mászóutat rejt.Azokat majd máskor vesszük célba...

Az autót a Weichtal bejárata után található alagút előtti parkolóban hagytuk,az út túloldalán táblák jelzik utunk kezdetét.Visszafelé is itt jövünk majd le,a Wachthüttelklamm-on.Most egy jobbost véve elindulunk a fal alján jobbra kerülve a hegyet.Lesz egy hosszú létra,ami után már sima túristaútvonalon haladunk,a táblákon sokszor csak A.V.rövidítéssel jelölt beszállópontig.Nem lehet eltéveszteni,ami azért jó,mert a track,amit feltöltöttem az úthoz nagyon tré lett,köszönhetően a magas falaknak :-(.A steig egy cikkcakkos ösvény tetején egy bemelegítésnek kellemessen borzongató létrával indít.Ha korán indulunk,talán még nincsenek sokan és a napfelkeltét is megnézhetjük a ködtenger felett!(Az út a  fekvése miatt egyébként legtöbbször vizes,ami a jól kitaposott mészköveken meglepő csúszósságot eredményez,a klettersteig felszerelés+játszósruha+megfelelő cipő szerintem mindenképpen kell.).A steig nem túl nehéz,igen jó egy olyan kezdőnek is,mint én.Sok lépcső,nem túl idegborzoló mélység vár ránk,van hely a nyakunkba lihegő türelmetlen embertársaink előreengedéséhez is...Felérve a kilátópontra csodás panoráma nyílik a Rax és a Schneeberg tömbjére.Innen egy szimpla kis túristaúton indulunk tovább,mi kihagytuk az Ottohaus-t és indultunk lefelé a Wachthüttelklamm felé.Lefelé egyre meredekebb lesz az út,főleg az után,amikor becsatlakozik a Teufelsbadstube mászóút vége.Óvatossan és ésszel kell lejönni,sok létra és csúszós kövek várnak ránk még,mielőtt visszaérünk a parkolóba.